A kedvem. Vagy legalábbis kevésbé vagyok hisztis, és nyűgös, meg borúlátó. Pedig holnap kemény nap vár rám, de fejben már összeraktam, hogy is fogom csinálni, úgyhogy nagy gond nem lesz. Azt meg majd nem hagyom, hogy felborítsák a fejemben összerakott sorrendet. :D (dehogynem, ha muszáj)
Nem történt ma semmi különös, minden a szokásos mederben zajlott. Eriknek meccse volt, csúnyán kikaptak. A vereség várható volt, sokkal jobb csapat ellen játszottak, ekkora zakót azért mégsem gondoltunk. De Erik edzett gyerek lelkileg is, nem viseli meg az ilyesmi, és nem is veszi el a kedvét.
Készülünk a szalagavatóra, ma végignézte Patrik a szóba jöhető cipőket, hogy kiderüljön, kell e venni másikat, de úgy döntött, nem kell. Százszor a lelkére kötöttem, hogy jól gondolja át, nehogy kényelmetlen legyen, mert még bőven van idő venni egyet, de állítja, hogy nem kell. Ezt a meglévőt kell szépen kibokszolni, és jó lesz. Ám legyen. Rolinak még szerintem valamelyik nap nézek egy inget, mert ugyan lóg a szekrényben egy pár, de a két bátyja közölte velem, hogy kockásat nem adhatok rá, a még szóba jöhető két fekete csíkos mindegyik "gáz", de ha muszáj, hát akkor az egyiket bevállalhatja, az a kevésbé gázos. Úgyhogy futok egy kört valamelyik délelőtt, hátha találok neki valahol valamit (mondjuk csak a kínai boltok jönnek szóba itt helyben), ami jó lesz. :)
Magamnak nem vettem végül semmit, és ez várhatóan nem is fog változni. Vagy felveszem azt a fekete, pöttyös ruhámat, vagy valami mást, még nem tudom. Úgyis az utolsó pillanatban fogom eldönteni.
Ja, és jelentem, tegnap megvettem az első karácsonyi ajándékot is. Ilyen még sosem volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése