Megint egy olyan csütörtök este van, amikor alig négy óra alvás után majd fel kell kelni, és menni kell dolgozni. Ez nem panasz, bár már most felnyögök a gondolatra, hogy milyen lesz hajnali négykor kelni. (és tuti, hogy nem is fog menni, csak majd hosszas könyörgés után)
Azzal biztatom magam ilyenkor mindig, hogy de cserébe milyen jó lesz majd holnap délután elmenni a fodrászhoz, és újra eltüntetni az ősz csíkot a hajamból, meg kicsit megritkíttatni, kicsit vágatni belőle, hogy majd újra lélegzethez jusson a fejbőröm.
És utána már kezdődik is a hétvége, amikor ugyan tengernyi tennivaló vár rám, de semmi gond.. már bőszen a nyaralásra készülünk. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése